― Marie-Louise von Franz, Alchemy: An Introduction to the Symbolism and the Psychology
“People who have a creative side and do not live it out are most disagreeable clients. They make a mountain out of a molehill, fuss about unnecessary things, are too passionately in love with somebody who is not worth so much attention, and so on. There is a kind of floating charge of energy in them which is not attached to its right object and therefore tends to apply exaggerated dynamism to the wrong situation.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“My God, these Feeling types! ... Sensitive people are just tyrannical people - everybody else has to adapt to them.”
― Marie-Louise von Franz
“Depressions and melancholy are often a cover for tremendous greed.
At the beginning of an analysis there is often a depressed state of resignation-life has no meaning, there is no feeling of being in life. An exaggerated state can develop into complete lameness. Quite young people give the impression of having the resignation of a bitter old man or woman. When you dig into such a black mood you find that behind it there is overwhelming greed-for being loved, for being very rich, for having the right partner, for being the top dog, etc.
Behind such a melancholic resignation you will often discover in the darkness a recurring theme which makes things very difficult, namely if you give such people one bit of hope, the lion opens its mouth and you have to withdraw, and then they put the lid on again, and so it goes on, back and forth.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“When not used as an instrument, the intellect becomes autonomous and dynamic and one can be sure that a man with such attitude is driven by his anima, otherwise he would discuss in a quiet, detached way.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“If we can stay with the tension of
opposites long enough —sustain it,
be true to it—we can sometimes
become vessels within which the
divine opposites come together and
give birth to a new reality.”
― Marie-Louise von Franz
“Many people discover relatively soon in life that the realm of their inferior function is where they are emotional, touchy and unadapted, and they therefore acquire the habit of covering up this part of their personality with a surrogate pseudo-reaction. For instance, a thinking type often cannot express his feelings normally and in the appropriate manner at the right time. It can happen that when he hears that the husband of a friend has died he cries, but when he meets the widow not a word of pity will come out. They not only look very cold, but they really do not feel anything! They had all the feeling before, when at home, but now in the appropriate situation they cannot pull it out. Thinking types are very often looked on by other people as having no feeling; this is absolutely not true. It is not that they have no feeling, but that they cannot express it at the appropriate moment. They have the feeling somehow and somewhere, but not just when they ought to produce it.”
― Marie-Louise von Franz, Lectures on Jung's Typology
“One has to consider what effect it would have on one to have to accept the fact that God was not the friendly guardian of kindergarten!”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“We always tend to keep within ourselves threshold reactions such as a little doubt, or a little impulse not to do something. If the impulses are not very strong we are inclined to put them aside in a one-sided way and by this we have hurt an animal or a spirit within us.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“If you observe a content which then disappears for a short time into the unconscious, it is not altered when it comes up again, but if you forget something for a long time, it does not return in the same form; it autonomously evolves or regresses in the other sphere, and therefore one can speak of unconscious as being a sphere, or entity in itself.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“A nő jobban benn él az élet folyásában, olyannak veszi az életet, amilyen.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“„A lelkiismeretről” szóló fejtegetésében említ egy asszonyt, aki tiszta szentnek tartotta magát, és minden éjjel a legmocskosabb kicsapongásokról álmodott. Durva példa ez arra, amit kompenzációnak nevezünk. Azt is tudjuk, hogy olyan emberek, akik a legsötétebb oldalukat élik ki, a jobbik énjüket pedig elfojtják, néha Krisztusról, az emberiség megváltójáról stb. látnak különféle álmokat.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“…a kihasználatlan alkotó erő az egyik legsötétebb romboló erő. Ha valakinek alkotó tehetsége van, de lustaságból vagy hasonló okból nem használja ki, akkor ez a pszichikai erő méreggé válik. Ezért van az, hogy neurózisokat és pszichózisokat ki nem élt magasabb lehetőségként diagnosztizálunk. A neurózis gyakran többlet, nem pedig mínusz, hanem meg nem élt plusz, magasabb lehetőség a tudatosabbá vagy alkotóbbá válásra, amitől viszont az adott ember buta kifogással visszakozik. A magasabb tudatosság felé fejlődés elutasítása tapasztalatunk szerint a lehető legrombolóbb dolog. Többek között arra indítja az illető személyt, hogy mindenki mást is akadályozzon, aki meg akarja próbálni. Akinek ki nem élt alkotóereje van, más emberek kreativitását is igyekszik tönkretenni, és aki a tudatosulás meg nem élt lehetőségét hordja magában, az mindig azon van, hogy mások ilyen irányú kísérleteit is elbizonytalanítsa.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“Practically, it is most helpful when one wants to find out the type to ask, what is the greatest cross for the person? Where is his greatest suffering? Where does he feel that he always knocks his head against the obstacle and suffers hell? That generally points to the inferior function. Many people, moreover, develop two superior functions so well that it is very difficult to say whether the person is a thinking intuitive type or an intuitive type with good thinking, for the two seem equally good. Sometimes sensation and feeling are so well developed in an individual that you would have difficulty in ascertaining which is the first. But does the intuitive thinking person suffer more from knocking his head on sensation facts or from feeling problems? Here you can decide which is the first, and which the well-developed second, function.”
― Marie-Louise von Franz, Lectures on Jung's Typology
“If you think the anima as being "nothing but" what you know about her, you have not the receptiveness of a listening attitude, and so she becomes "nothing but" a load of brutal emotions; you have never given her a chance of expressing herself, and therefore she has become inhuman and brutal.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“The philosophical system with which we try to interpret contents of the unconscious is open to still more, and that is the way in which an interpretation will not have a destructive effect. One should keep to what is possible and infer at the same time that there is a lot more to it so that there is room for growth.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“It is a fact that if an impulse from one or the other sphere comes up and is not lived out, then it goes back down and tends to develop anti-human qualities. What should have been a human impulse becomes a tiger-like impulse.
For instance, a man has a feeling impulse to say something positive to someone and he blocks it off through some inhibition. He might then dream that he had a spontaneous feeling impulse on the level of a child and his conscious purpose had smashed it. The human is still there, but as a hurt child. Should he do that habitually for five years, he would no longer dream of a child who had been hurt but of a zoo full of raging wild animals in a cage.
An impulse which is driven back loads up with energy and becomes inhuman. This fact, according to Dr. Jung, demonstrates the independent existence of unconscious.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“Gyermeknek lenni éppenséggel nem azt jelenti, hogy megmaradjunk az óvodában, hanem először is ki kell nőnünk belőle, a világban uralkodó rossznak teljes tudatában felnőtté kell válnunk, és azután vissza kell szereznünk a saját belső integritásunkat, vagy újra meg kell találnunk a belső lényeghez vezető utat, és nem szabad nagy gyermekként tovább üldögélnünk az erdőben és azt hinnünk, ez a valódi élet!”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“Az óriások emócióval és affektussal való összekapcsolása a gyakorlatban abból a tényből látható, hogy akin elhatalmasodnak az érzelmek, az mindig túlozni kezd: ilyenkor „a bolhából is elefántot csinálunk”. A másik ember apró megjegyzése, egy kicsiny részlet hatalmas tragédiává válik, amint az érzelem elsodor bennünket. Az emóció maga az a hatalom, amely mindent felnagyít a környezetünkben.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“A human being in a neurotic state might very well be compared to a bewitched person, for people caught in a neurosis are apt to behave in a manner uncongenial and destructive towards themselves as well as others.”
― Marie-Louise von Franz, The Psychological Meaning of Redemption Motifs in Fairytales
“Csak érzelmileg túlfűtött emberek tudnak jéghidegen viselkedni. A jég egy érzelmi állapot csúcspontját jellemzi, amikor az hidegbe vagy merevségbe csap át. Valószínűleg valamennyien tapasztaltuk már, hogy hirtelen dühbe gurulunk. Egy ponton azonban már semmit sem érzünk, az érzelem alábbhagy. Jéggé dermedünk dühünkben. A heves érzelmi kitörés helyett belekövülünk haragunkba, a hirtelen csapásba vagy másfajta alapvető reakcióba.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“Nincs értelme annak, hogy nyíltan harcoljunk a másik emóciói ellen. Ha le akarunk beszélni valakit a haragjáról, akkor csak még jobban felbőszítjük. De ha elkapjuk a mögötte megbújó titkos „szívet”, az alapmotívumot, amit az érintett többnyire maga sem ismer, akkor eljuthatunk valahová. Saját magunkkal is ugyanez a helyzet. Ha túlságosan emocionálisan reagálunk valamire, akkor rendszerint ez azért történik, mert a tudattalan vitalitás és energia nem abba az irányba és arra a helyre áramlik, ahová tartozna.
Éppen ezért nagyon kellemetlen ügyfelek az olyan kreatív tehetséggel megáldott emberek, akik alkotókészségüket nem élik ki. Bolhából is elefántot csinálnak, haszontalan dolgok miatt idegesítik fel magukat, túlságosan beleszerelmesednek valakibe, aki nem méltó akkora figyelemre stb. Szabad energia van bennük, ami nem kötődik megfelelő tárgyhoz, és ezért hajlamosak rá, hogy a hamis helyzetbe túlzott lendületet vigyenek. Megkérdezhetjük tőlük, miért túloznak ennyire, miért olyan fontos ez, de a túlhangsúlyozás nem tudatosul bennük. Abban a pillanatban, amikor az ilyen ember valóban fontos dolognak szenteli magát, az egész energiatöbblet helyes irányba indul, és nem fúj fel olyasmit, ami nem méltó ekkora emocionális figyelemre.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“Vannak például vastag bőrű emberek, akik sok úgynevezett bűnt tudnak megengedni maguknak. Képesek boldogan átgázolni mások vetésén anélkül, hogy ez rájuk a legcsekélyebb hatást tenné. Mások azonban a legkisebb bűnre sem tudják elszánni magukat, hiszen amint csak egy kicsit is eltérnek belső törvényüktől, a legszörnyűbb álmok és belső reakciók gyötrik őket.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“A legtöbb primitív kultúrában az emberek sohasem kerülnek komoly konfliktusba az árnyékkal, ugyanis különösebb megfontolás nélkül, zökkenők nélkül lépnek át az egyik meggyőződésből a másikba, miközben a jobb kéz tulajdonképpen sohasem tudja egészen pontosan, mit csinál a bal. Ez világosan kitetszik néhány misszionárius beszámolójából. Tesznek valamit a törzsért, amiért is a törzs megkedveli őket. De aztán egyszer csak járvány üti fel a fejét, mire a törzs tagjai azt hiszik, ennek a misszionárius az oka, és megölik. Mozgalom indult a misszionárius ellen. Utóbb megbánják, de nem haragosak vagy bánatosak a történtek miatt, és az élet megy tovább. Ez végletes példa arra, ami velünk is oly sokszor megtörténik. Az árnyék okozta konfliktus ily módon nem válik égetővé, ugyanis a dolgokat egy kissé más megvilágításba helyezzük, hogy élni tudjunk. Jók akarunk lenni, és anélkül, hogy észrevennénk, mindenféle rosszat követünk el, ha pedig rájövünk, kéznél a mentegetőzés: fájt a fejünk, avagy más követte el a hibát, avagy megfeledkezünk róla – általában így oldjuk meg az árnyékkal kapcsolatos problémáinkat. Néhány dolgot figyelmen kívül kell hagynunk, hogy képesek legyünk megbirkózni az élettel.”
― Marie-Louise von Franz, Shadow and Evil in Fairy Tales
“Jung said that to be in a situation where there is no way out or to be in a conflict where there is no solution is the classical beginning of the process of individuation. It is meant to be a situation without solution; the unconscious wants the hopeless conflict in order to put ego consciousness up against the wall, so that the man has to realize that whatever he does is wrong, whichever way he decides will be wrong. This is meant to knock out the superiority of the ego, which always acts from the illusion that it has the responsibility of decision. . . If he is ethical enough to suffer to the core of his personality, then generally, because of the insolubility of the conscious situation, the Self manifests. In religious language you could say that the situation without issue is meant to force the man to rely on an act of God.”
― Marie-Louise von Franz, The Interpretation of Fairy Tales
“It's easy to be a naive idealist. It's easy to be a cynical realist. It's quite another thing to have no illusions and still hold the inner flame.”
― Marie-Louise von Franz
